Oldalak

2015. január 11., vasárnap

Elhunyt Buzánszky Jenő

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 90. évében elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat jobbhátvédje, olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó. Halálával a legendás Aranycsapat klasszikus felállásának összes tagja távozott az élők sorából. A Buzánszky Jenőt a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti.


Buzánszky Jenő 1925. május 4-én Újdombóváron született, a Dombóvári Vasutas (1938–46), a Pécsi VSK (1946–47), majd a Dorogi AC (Dorogi Tárna, Dorogi Bányász (1947–59) játékosa volt. Részese volt az Aranycsapat időszakában minden nagy sikernek, olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), világbajnoki ezüstérmes (1954). 1950. november 12. és 1956. július 15. között 49-szer játszott a magyar válogatottban. Ő volt az Aranycsapat alaptizenegyének egyetlen, vidéki klubból beválogatott tagja, sőt világszerte az egyik leghíresebb magyar futballista, ha azt vesszük, hányan fújták (s talán a fiatalok közül is még hányan fújják) kívülről: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.

Buzánszky Jenő pályafutása azonban ennél is sokkal hosszabb passzus a magyar futballtörténelemben. Bár egyetlen gólt sem lőtt a válogatottban, nagyon értett a gólszerzéshez is, katonai szolgálata alatt a Budapest Őrzászlóalj együttesében a Rákosi Kupának nevezett hadsereg bajnokság mérkőzésein csatárként rendszeresen 6-8 gólt lőtt meccsenként (1949–52). Nem csoda, a negyvenes években a pécsi vasutasklubban még centert játszott, az MTK egykori legendás balszélsője, az akkoriban hosszú kalandozás után hazavetődött Szabó „Petár” kezei alatt. A mester faragott a kiváló középcsatárból még kiválóbb jobbhátvédet. Szabó Péter aztán elment Dorogra edzőnek, de ott sem feledkezett meg egyik kedvenc, s feltétlenül legtehetségesebb játékosáról. Az ő hívására lett Buzánszky Jenő dorogi játékos. S aztán már az is maradt, egész pályafutása során.

22 Magyar-Szovjet 1-1Az Aranycsapat legendás jobbhátvédje attól kezdve soha nem váltott klubot – de nem jelenti ez azt, hogy ne viselte volna más klub mezét. A Fradi, immár újra zöld-fehérben, 1956 decemberében jugoszláviai túrára ment. Három dorogi, Ilku, Varga és Buzánszky Jenő (és a diósgyőri Szigeti) kölcsönjátékosként vett részt a túrán, az Aranycsapat jobbhátvédjének négy Fradi-mérkőzés is gazdagította parádés pályafutását.

A visszavonulása után 1961 és 1972 között edzőként dolgozott, a Dorog mellett irányította az Esztergomi Vasas és a Fősped Szállítók csapatát is. Aktívan építette az Aranycsapat legendáját, élménybeszámolókra, filmvetítésekre járt. 1985–1993 között a Komáromi illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség elnökhelyettese, 1993-97 között elnök. 1993-tól kezdve az MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás-bizottság elnökhelyettese. A Debreceni Egyetemen a kétezres évek eleje óta rendeznek a tiszteletére labdarúgókupát, Pécsett pedig a Leőwey Klára Gimnáziumban 2013-ban már hatodszor volt sikere az Aranycsapat korábbi játékosáról elnevezett kupának az iskola végzősei között. 2011 óta minden évben megmérkőznek a trófeáért Pécs meghívott középiskolái is. Ezeken az eseményeken Buzánszky Jenő is rendszeresen részt vett. A dorogi stadion 2010 májusa óta a nevét viseli. 2011. április 26-án a tavaly elhunyt Grosics Gyulával együtt átvehette a Nemzet Sportolója elismerést. Buzánszky Jenő vasárnapi haláláról fia tájékoztatta a FourFourTwo.hu-t.

A legendás labdarúgó halálával pótolhatatlan veszteség érte nemcsak a magyar, hanem az egyetemes labdarúgást is. A Buzánszky Jenőt a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése