Oldalak

2015. május 21., csütörtök

Szepesi: 70 éve szerelmem a rádió

Szepesi György csak fél órát közvetíthetett első válogatott meccsén.
Szól a rádió!
Szepesi megszámlálhatatlan magyar gólról
és magyar aranyéremről tudósította a rádió
hallgatóit
A Guinness Rekordok könyvébe is bekerülő, a "legrégebb óta beszélő" riporter pályafutása már hét évtizede tart a Magyar Rádiónál, s a legendának esze ágában sincs visszavonulni.

Mindig is rádiós sportriporter akart lenni?
Amióta az eszemet tudom, ez volt a vágyam. Kölyökként együtt fociztam az újpesti Szusza Ferivel, ő mondta nekem még 13 éves koromban, hogy döntsem el végre, kommentátor leszek vagy labdarúgó.

Így került a rádióhoz?
Az azért kicsit később volt, a háborút még túl kellett élni. Aztán 1945 áprilisában a bazilikánál mászkáltam, és egy néhány évvel idősebb barátom látta, hogy bátortalan vagyok. Karon fogott, s azt mondta, nem tágít mellőlem, amíg be nem megyek a rádió épületébe.

Rögtön fel is vették?
Nem, de megkaptam a lehetőséget. Május nyolcadikán az Újpest - Csepel meccsről kellett volna tudósítanom, de a Megyeri utat eláztatta a Duna, így másik pályára került a rangadó. Végül nyolcperces anyagot adtam le.

Melyik volt az első válogatott meccse?
Na, éppen akkor került állományba, '45. augusztus 20-án az osztrákokat fogadtuk az Üllői úton. Félórás, élő közvetítést kaptam én, az első és az utolsó negyedórát kértem. Mint mindig, a pálya szélén álltam, így hallottam, ahogy Zsengellér kiabál Puskásnak - tiéd lesz a labda, Öcsi, rúgd be! Én ezt be is mondtam, s tényleg így lett. Öcsi berúgta az ő és az én első válogatott gólomat is.
A 12. játékos
Szepesit (jobbra, Grosics és Buzánszky mellett) az Aranycsapat
12. játékosának tartotta a közvélemény - és a csapat játékosai is

Aztán jöttek az olimpiák. Mennyi volt belőle?
Ha jól számolom, 17 ötkarikás játékokon voltam ott, és 15-ön dolgoztam. Ebből a szempontból az athéni volt az utolsó, de 2012-ben Londonból is adtam néhány szösszenetet.

Melyik a legkedvesebb?
Nem is kérdéses, hogy a helsinki. Előtte és utána sem szereztünk 16 aranyérmet. Fantasztikus élmény volt közvetíteni.

És a meccsek közül?
Természetesen a londoni 6:3. Mindenki azt mondta, sansztalanok vagyunk, erre simán megvertük az angolokat.

Az Aranycsapat 12. tagjának tartják. Vállalja?
Büszkén. Remek viszonyt ápoltam a fiúkkal, akik a kortársaim voltak, s kedvesen fogadtak. Nagyon fájdalmas megélni, hogy már valamennyien elmentek. Csodálatos emberek voltak. Öcsi például egyszer kabátot vett nekem Athénban, mert fáztam.

1945
Szepesi a háború után került a Magyar
Rádióhoz, 17 olimpiára jutott el 70 év alatt
Volt kellemetlen élménye is?
A melbourne-i olimpián hiába dolgoztam, mert az '56-os eseményekkor szózatot intéztem a néphez, hogy ne tüntessünk, hanem szurkoljunk inkább a magyar csapatnak. Aztán 1975-ben egy párizsi válogatott meccsen olyan feltételek mellett kellett dolgoznom, hogy másnap beadtam a kérelmem, külföldi tudósító lehessek. Így kerültem Bonnba. De utána is visszatértem, s 1995-ben az Izrael elleni válogatott focimeccs volt az utolsó.

Manapság mivel telnek a napjai?
A feleségemmel éldegélünk kettecskén. A fiam is nyugdíjas már, az unokám pedig a tévénél dolgozik operatőrként. Ők nem akartak követni a pályán. Nekem viszont örök szerelem a rádió. Meccsről már nem tudósítok, mert rosszul hallok, és a bal szememmel nem látok, de hetente egyszer dolgozom. Aztán augusztus 20-án elbúcsúztatnak majd, de nem hagyom magam, havonta egyszer még meg akarok szólalni.

Életrajz
Szepesi György
Született: 1922.02.05., Budapest
Riporter a Magyar Rádiónál 1945 májusa óta.
Díjai: Joseph Pulitzer-emlékdíj, NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozat, Prima Primissima díj, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, magyar sportsajtó halhatatlanja, FIFA-érdemrend.

Nézd meg, hogy közvetítette Szepesi az évszázad mérkőzésének megválasztott angol-magyar találkozót!
A Wembley-ben 1953. november 25.én a Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán összeállításban pályára lépő magyar labdarúgó-válogatott Hidegkuti 1' 22' 53' Puskás 25' 29' és Bozsik 50' góljaival 6:3-ra győzte le azt az angol válogatottat, mely addig soha nem kapott ki hazai pályán. Sebes Gusztáv, a válogatott szövetségi kapitánya Gellér Sándort is pályára küldte, aki Grosicsot váltotta a kapuban. Az azóta az évszázad mérkőzésének megválasztott találkozót Szepesi György közvetítette.


2015. május 6., szerda

Fantasztikus négyes: Juventus - Real Madrid és Barcelona - Bayern München párharcok lesznek a BL elődöntőjében, számokba sűrítettem az összes tudnivalót!

1 Először fordul elő, hogy Pep Guardiola a Barcelona ellenfele lesz. A 44 éves szakember 1983-ban csatlakozott a katalán klub utánpótlásához, és 2001-ig 18 éven át folyamatosan a Barca szolgálatában állt játékosként, aminek hat spanyol bajnoki cím mellett egy-egy BEK- és KEK-győzelem lett az eredménye. Vezetőedzőként négy év alatt 14 trófeát nyert a Barcelonával, de most a Bayern München kapitányaként kénytelen lesz meghasonulni önmagával.

2 Örülhetnek a Bayern-drukkerek! Eddig kétszer sorsolták össze csapatukat a Barcelonával európai kupa elődöntőjében, és a bajorok mindkétszer megnyerték az adott sorozatot. Először 1996-ban az UEFA-kupában történt ez meg, amikor a Jürgen Klinsmann góljai által repített németek 4-3-as összesítéssel múlták felül a Pep Guardiolát is soraiban tudó Barcát, majd a fináléban a Bordeaux-nak sem kegyelmeztek. Másodszor pedig két éve, amikor a Bayern nyerte meg a Bajnokok Ligáját.

3 Az európai klubfutball közelmúltját egyértelműen a Barcelona, Real Madrid, Bayern München trió uralta. Ez abból mutatkozik meg, hogy a mostani szezont is beleértve zsinórban hatodszor fordul elő, hogy az említett hármasból legalább kettő ott volt a BL-elődöntőben, de háromszor mindhárman jelen voltak. Mindegyik klub egyszer-egyszer maradt le: a madridiak 2010-ben, a müncheniek 2011-ben, a katalánok 2014-ben.

4 Két fronton is futballtörténelmet írhat Carlo Ancelotti, ha ismét végső sikerre vezeti a Real Madridot. Egyrészt ezzel a királyi gárda lenne a BL-történetének első címet védő csapata, másrészt az olasz mester negyedszer hódítaná el a kupát, amivel abszolút rekorder lenne. Jelen pillanatban az AC Milannal kétszer, a Reallal egyszer nyerő szakember a Liverpoolt az 1970-es 1980-as években háromszor a csúcsra repítő Bob Paisleyvel áll holtversenyben az élen. Persze Ancelotti már a döntőbe jutással is rekordot írna, hiszen ötször senki sem vezette be csapatát a fináléba, ő lehetne az első Marcello Lippit és Sir Alex Fergusont lehagyva.

5 Bár első ránézésre a Real Madrid volt a szerencse kegyeltje a sorsolásnál, hiszen általános vélekedés szerint ebben a négyesben a Juventus a könnyű vad, a királyi gárdának nem biztos, hogy az olaszok a legideálisabb ellenfél. Legalábbis a statisztikák szerint. A Real története második legtöbb BL-vereségét ugyanis pont a Juve ellen szenvedte el (5). A legtöbbet meg a Bayern Münchentől (8), szóval e szerint a Barcelonának örülhettek volna a leginkább.

6 Eddig hatszor találkozott egymással a BL-ben a Juventus és a Real Madrid, és ebből egyetlen meccset nyertek csak meg a torinóiak. De az az egy siker 2003-ban BL-finálét ért nekik, hiszen bár az elődöntő első meccsén kikaptak Madridban, a visszavágón David Trezeguet, Pavel Nedved és Alessandro Del Piero góljával 3-1-re nyertek, és továbbjutottak. Persze ha Luis Figo belövi azt a tizenegyest a Stadio Delle Alpiban...

7 Legutóbb két éve a BL ugyanezen szakaszában került szembe egymással a Bayern és a Barcelona. A Jupp Heynckes által irányított németek 7-0-s összesítéssel, idegenben négy-, odahaza háromgólos győzelemmel léptek túl a katalánokon. Sokak szerint az a két meccs volt a Guardiola által Barcelonában meghonosított tiki-taka haláltusája.

8 Eddig nyolcszor találkozott egymással az európai kupákban a Bayern München és a Barcelona, de az egymás elleni mérlegük sokkal simább, mint gondolnánk! A nyolc randevúból csak egyet nyertek meg a katalánok, igaz, a 2009-es BL-negyeddöntő első mérkőzésének 4-0-ja Messi-duplával, Thierry Henry- és Samuel Eto'o-szimplával sokkoló volt a németeknek. Két döntetlen mellett a bajorok mindenesetre ötször már elpáholták a Barcát.

13 Legutóbb 13 évvel ezelőtt jutott el a Bajnokok Ligája elődöntőjéig a Juventus. Abból a csapatból, amely akkor a fináléba is bejutott, hogy aztán a BL-történelem legunalmasabb döntőjét bukja el az AC Milan ellen, már csak egy ember maradt meg hírmondónak: Gianluigi Buffon. A 37 éves kapus 2003 óta várt arra, hogy újra ott legyen a végjátékban.

17 A BL-történelmet nézve ennél erősebb négyes nem jöhetett volna össze a sorozatban. A Bajnokok Ligája 1992-es életre hívása óta 23 döntőt rendeztek, amelyek közül 17-en a Bayern, Barca, Real, Juve négyes legalább egyik, de volt, hogy két tagja is szerepelt.

38 Egy 38 éve fennálló BEK/BL-rekordot dönthet meg Lionel Messi, ha begyűjti a sorozat gólkirályi címét. A Barca csillaga eddig négyszer volt a legeredményesebb, amivel Gerd Müller 1977-ben felállított csúcsát már 2012-ben beérte. Idén akár meg is döntheti azt, hiszen Ronaldóval holtversenyben nyolcgólos, miközben a kilenc találattal éllovas Lius Adriano (Sahtar Donyeck) már kiszállt a játékból.

108 A négy csapat együtt 108-szor vett részt a BL és elődje, a BEK elődöntőjében. A Real 31-edszer, a Barcelona 30-adszor, a Bayern 25-ödször, a Juventus pedig 20-adszor tagja Európa legszűkebb elitjének, a legrangosabb kupa legjobb négy csapatának.


150 Az elődöntőben a Real Madrid és a Barcelona egy-egy ikonja is szép mérföldkőhöz érkezhet, hiszen Iker Casillas és Xavi is 148-148 BL-találkozónál tart ezidáig. Papíron tehát hamar meglehet mindkettejüknek a 150. elitligás fellépés, de már így is ők ketten a sorozat történetének legtöbb találkozón szereplő labdarúgói.

1+1+1 Statisztikai szempontból a versenyben maradt játékosok közül Xabi Alonso számára lenne a legértékesebb a BL-győzelem. A spanyol középpályás 2005-ben a Liverpoollal, tavaly a Real Madriddal nyerte meg a sorozatot, azaz ha idén a Bayern Münchennel is a csúcsra ér, akkor három különböző klubbal emelhetné magasba a trófeát. Ez eddig egyetlen futballistának sikerült, Clarence Seedorfnak.

Ki nevet a végén? Spanyol, német vagy olasz öröm lesz? Az kiderül 2015. június 6-án.






Mario Götze: A Bayern BL-trófeára vágyó 22 éves sztárja szerint néha lehet úgy játszani, mint Lionel Messi, de folyamatosan nagyon nehéz.

Amit elszalasztott a Borussia Dortmunddal a Wembleyben, azt a Bayern München játékosaként pótolná a berlini Olimpiai Stadionban: élete első Bajnokok Ligája-döntőjére készül Mario Götze. Géniusznak tartja Pep Guardiolát, szerinte nélküle nem újulhattak volna meg a bajorok.
Götze 2014-2015-ös BL-mutatói
9
mérkőzésen szerepelt
4 gólt szerzett
1 gólpasszt adott
733 percet töltött a pályán
95,469 métert futott
23 kapura lövése volt
8-szor találta el a kaput
4-szer lőtt fölé vagy mellé
11-szer blokkolták a lövését
423-szor passzolt
369 pontos átadása volt
87%-ban sikeresek a passzai
16 szabálytalanságot követett el
16-szor voltak vele szemben szabálytalanok
0 sárga lapot kapott

A berlini aréna egyszer már aranyat termett Mario Götzének
- Ha valaki azt mondja a BL-csoportkör után, hogy a nyolcad- és a negyeddöntőben 13 gólt szerez az Allianz Arenában a Bayern, hiszel neki?
- Dicsértem volna mindenképp az optimizmusát, de a leghihetetlenebb történeteket még mindig a valóság írja. Igaz, az ukrajnai 0-0 és a portói 1-3 után minden okunk meg is volt arra, hogy 100 százalékot adjunk ki magunkból Münchenben, hiszen mindkét párharc idegenbeli felvonásán csalódást keltett az eredmény és a mutatott játék is. Más-más körülmények között értük el a 7-0-t és a 6-1-et, de az közös volt a két sikerben, hogy mindvégig hittünk magunkban. Már csak egy lépésre vagyunk a finálétól, idén nem szeretnénk lemaradni róla.

- Életed első Bajnokok Ligája-döntőjét épp a bajorok ellen vívhattad volna két éve még a Dortmund játékosaként.
- Két német csapat a Wembleyben, már csak emiatt is különleges volt az a londoni este, aminek sajnos csak nézője lehettem. Nem voltam könnyű helyzetben, egyrészt azért, mert időközben már bejelentették, a nyártól a Bayernben folytatom a pályafutásom, másrészt izomsérüléssel kínlódtam heteken át, nagyon reménykedtem a felépülésben, hogy tudásom legjavát adva még egyszer odategyem magam a Borussiáért. Sajnos ez a lehetőség nem adatott meg nekem.

- Tavalyelőtt Londonról maradtál le, tavaly Lisszabonról, idén viszont ott lehetsz Berlinben.
- Egy éve az elődöntőben az 1-0-s madridi vereség után Münchenben is kikaptunk 4-0-ra a Realtól, de megtanultuk a leckét, szerintem egy súlyos kudarcból ennél többet aligha profitálhat egy csapat. Kijózanító pofon volt, de akkor és ott ráébredtünk, nem biztos, hogy csak az a támadás vezet eredményre, amelyiknél száz passz előzi meg a kapura lövést, gyorsabb és hatékonyabb eszköz a szélsőjátékra koncentrálni. Az új szezon új esélyt tartogat számunkra, és már el is jutottunk oda, hogy kijavítsuk a tavalyi hibákat, mindent megteszünk azért, hogy ott legyünk a döntőben! A berlini Olimpiai Stadion azért is különleges hely számomra, mert itt nyertem először Bundesligát a Bayernnel, a Hertha elleni 3-1-es győzelemből ráadásul góllal és gólpasszal vettem ki a részem.

"... mi a Bayern München vagyunk, és fel kell ismernünk, hogy nem az
egyéni ambíció, hanem a csapat sikere az első."
- A Bayern sportigazgatója, Matthias Sammer, aki szintén ezer szállal kötődik a rivális BVB-hez, azt mondta, elfogadtad, hogy nem lehetsz mindig a kezdőcsapat tagja. Tényleg elfogadtad?
- Mint mindenki más is a keretben, szíven szerint minden egyes találkozón a kezdő sípszótól a lefújásig a pályán lennék, legyen az a sorozat a Bundesliga, a BL vagy a Német Kupa, de mi a Bayern München vagyunk, és fel kell ismernünk, hogy nem az egyéni ambíció, hanem a csapat sikere az első. Ezt megértettem és elfogadtam, ahogy Arjen Robben, Franck Ribéry, Thomas Müller vagy Robert Lewandowski is. Ahogy eddig, ezután is megkapom a lehetőséget arra, hogy jó játékkal és fontos gólokkal bizonyítsam, csapatember vagyok.

- Pep Guardiolával milyen a viszonyod?
- A lehető legjobb. Azok a társaim, akik régebb óta futballoznak Münchenben, azt mondják, Louis van Gaal és Jupp Heynckes is karizmatikus vezető volt, de Guardiola egészen más. A benne rejlő alázat és fanatizmus magával ragadó, nem tudna olyat kérni, hogy ne álljunk be egy emberként mögé. Ő az a személy, aki nélkül nem újulhatott volna meg a Bayern München.

- Az argentinok elleni vb-döntő alighanem megváltoztatta az életed, és mióta kiderült, Joachim Löw azzal küldött pályára, "mutasd meg a világnak, hogy jobb vagy Lionel Messinél", egyre többször von párhuzamot köztetek a sajtó.
- Messi az egész pályafutása során megmutatta a Barcelonában, hogy más szintet képvisel. Nem lehet engem hozzá hasonlítani, ő annyi mindent elért már, és olyan magasra tette a lécet, hogy azt hiszem, lehetetlen túlszárnyalni a teljesítményét. Igazán különleges, csodálatos játékos, sokszor felidézik nekem Joachim Löw szavait, de azt hiszem, csak azért mondta, hogy motiváljon. Az egyértelmű, hogy sikerrel járt...

- Öt évvel fiatalabb vagy, még bőven van időd, utolérheted.
- Hogy Guardiola keze alatt eljuthatok-e Messi szintjére? Nagyon jó lenne, ha képes lennék rá, de ahogy mondtam, Messi elképesztően magasra tette a lécet. Lehet, hogy néha tudsz úgy játszani, mint ő, de folyamatosan nagyon nehéz. Ettől függetlenül keményen dolgozom azért, hogy fejlődjek.

2015. február 1., vasárnap

Az Aranycsapat legendája

Ma helyezték örök nyugalomra Buzánszky Jenőt, az Aranycsapat legendás tizenegyének utolsóként elhunyt tagját. Végérvényesen lezárult egy korszak a magyar labdarúgás történetében.

Az alaptizenegy (a műfaj és tiszteletünk egyaránt megkívánja, hogy leírjuk a névsort, noha nyilván minden olvasó pontosan ismeri: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor) történetében akadtak már mérföldkövek. 

A válogatott 1954. április 11-én, az osztrákok ellen, Bécsben játszott utoljára a fenti összeállításban. Nem meglepő módon akkor is nyert (egyébként 1:0-ra), ahogyan mérkőzései többségén. Az ezüstéremmel zárt világbajnokságon egyszer sem játszott az alapformációban, utána pedig (ha akkor még senki, talán Sebes Gusztáv sem volt biztos benne) elsőként Zakariás József kiesett a csapatból. Bő két évvel később, 1956. október 14-én, fura módon ismét csak a császárvárosban, az osztrákok ellen végleg lezárult egy fejezet: a csapatkapitány, Puskás Ferenc, és a korszak (1950–1956) legeredményesebb góllövője (Kocsis Sándor) utoljára játszott a nemzeti tizenegyben. A két emblematikus csillag az 1956-os forradalom, illetve a Bp. Honvédra épült túracsapat dél-amerikai portyája után külföldön maradt, mint ahogy Czibor Zoltán és akkor még Grosics Gyula is. Új válogatottat kellett építeni. S statisztikákat lehetett készíteni. 

A csapat, amelyből közben Aranycsapat lett, az 1950. június 4-i, a lengyelek elleni Varsóban 5:2-re megnyert mérkőzéssel kezdődően 1956. október 14-ig 64 mérkőzést játszott. 

A klasszikus tizenegy tagjai közül Grosics Gyula 40, Buzánszky Jenő 49, Lóránt Gyula 30, Lantos Mihály 50, Bozsik József 60, Zakariás József 24, Budai II László 22, Kocsis Sándor 59, Hidegkuti Nándor 50, Puskás Ferenc 59, Czibor Zoltán 40 mérkőzésen szerepelt ebben a periódusban. A „tartalékok” közül Palotás Péter 24 (tehát többen, mint Budai, s ugyanannyin, mint Zakariás), Szojka Ferenc és Sándor Károly 21 találkozón játszott. Összesen 66 futballista kapott szerepet, köztük 12 kapus. A poszt reprezentánsai közül Grosics mögött a lejátszott mérkőzések számát tekintve Gellér Sándor, de a pályán töltött percek alapján Fazekas Árpád a második helyezett. E 64 találkozó mérlege: 49 győzelem, 10 döntetlen és 5 vereség. Sebes Gusztáv 59 mérkőzésből 44-10-5-ös mérleget ért el, Bukovi Márton mind az öt meccsét megnyerte.
1955. 10. 02. Cseh-magyar1957 tavaszától az alaptizenegyből már csak a visszatért Grosics Gyula, valamint Bozsik József, Budai II László és Hidegkuti Nándor játszott a válogatottban, mind a négyen pályára léptek a svédországi világbajnokságon. Ám a következő, az 1962-es chilei tornára már csak a kapus jutott el. Meg Puskás Ferenc – spanyol színekben. Grosicsnál maradva, talán nem érdektelen megjegyezni: a tizenegy játékosból csak ketten, az akkori számítás szerint még „csak” százszoros válogatott Bozsik József (1962. április 18., Uruguay ellen), valamint a Fekete Párduc (1962. október 14., Jugoszlávia ellen) kapta meg azt a kiváltságot, hogy elbúcsúztassák a válogatottól. A három, külföldre távozásával ezt a lehetőséget is elveszítő csatáron kívül a többiek életük végéig tüskeként hordozták ezt a szívükben. Mint Buzánszky Jenő (például) azt, hogy a 49. válogatottsága után nem ünnepelhette meg az ötvenediket. 

Grosics Gyula köszönt el legkésőbb időben a válogatottságtól, azt a pillanatot, amelyben átadta a helyét utódának, Szentmihályi Antalnak a Népstadionban ugyancsak tekinthetjük mérföldkőnek. 

Puskás Ferenc játszott a tizenegyből a legtovább, a többiek már régen visszavonultak, amikor az 1965–66-os idényben nyolc bajnokin négy gólt szerezve befejezte a ligakarrierjét, majd 1966. május 26-án, a Betis ellen a kupában lejátszotta utolsó tétmérkőzését. Grosics Gyula éppen a KSI edzője volt, Buzánszky Jenő az Esztergomi Vasasnál, Lóránt Gyula az NSZK-ban, Lantos Mihály (Bukovi Márton segítőjeként) az Olympiakosz Pireusznál, Zakariás József Guineában, Budai II László az Egyesített Tiszti Iskola csapatánál, Hidegkuti Nándor a Tatabányai Bányász gárdájánál dolgozott edzőként. Kocsis Sándor és Czibor Zoltán Barcelonában élte nem túl vidám mindennapjait. Bozsik József Kispéter Mihály váratlan halála után a Bp. Honvéd legénységének élére került, ugyancsak edzőként dolgozott. Újabb korszak zárult le. Közel tíz esztendő telt el 1956 óta, talán túl közel volt még a szétesés ahhoz, hogy a legenda épüljön. Talán egyszerűen a hatalom nem akarta nagyon, hogy a legenda épüljön. 

Pedig Buzánszky Jenő a hetvenes évektől kezdve már maga is nagyon sokat tett azért, hogy senki se felejtse el az „ő” csapatukat. Nem túlzás: a tizenegyből ő tette a legtöbbet. Nyolc milliméteres filmjeivel járta az országot, élménybeszámolókat tartott, mesélt gólokról, örömökről, csalódásokról, győzelmekről, s a nagyon ritka vereségekről. 

A sok objektív tény mellé egy szubjektív megállapítás: az Aranycsapat legendája 1981-ben kezdett el épülni. Huszonöt évvel 1956 után, 1981. június 6-án, amikor a Magyarország–Anglia vb-selejtező előtt Puskás Ferenc ismét a Népstadionban játszott, a Budapest–Vidék öregfiúk-mérkőzésen. Abban az esztendőben jelent meg Sebes Gusztáv szövetségi kapitány visszaemlékezése, az Örömök és csalódások, a következő évben mutatták be Surányi András filmjét, az Aranycsapatot. Ki tudná ma már eldönteni, hogy a politika akkor gondolta-e úgy, hogy lehet ápolni az Aranycsapat emlékét – vagy csak a Hungária együttes berobbanása, az Illés-koncert és számos más programmal igazolható nosztalgiahullám szerencsés miliőt teremtett az emlékek ápolására (miközben 1966-ban, Az Aranycsapat és árnyai címmel megjelent könyv még kifejezetten negatív felhangokkal írt a magyar futball azóta is legsikeresebb válogatottjáról). 

A következő évben meghalt Budai II László, s noha nem szoktuk gyakran emlegetni, de nem lehet nem figyelni rá: tizenegyükből öten még a hatvanadik születésnapjukat sem érték meg. Zakariás József 47, Kocsis Sándor 49, Bozsik József 52, Lóránt Gyula 58, Budai László 54 évet élt mindössze. Lantos Mihály is csak 61 éves volt, amikor itt hagyott minket. A többiek, ameddig erővel, egészséggel bírták, ápolták az Aranycsapat emlékét. 

S szerencsére egyre méltóbb emléket kapott minden idők legsikeresebb magyar tizenegye. Stadionok, akadémiák, utcák, iskolák, szobrok, könyvek jelzik: a hálás utókor nem feledkezett meg a legendás csapatról. 

Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is őrzik a futballrajongól az Aranycsapat emlékét. 2013 késő őszén, amikor a FIFA új hetilapot indított, a Heti Top 11 (Weekly Top 11) nevű rovatban a szerzők minden idők legjobb 11 csapatának állítottak emléket. A listán a válogatottak közül a legendás tizenegy került az élre: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. 

Ma – közülük utolsóként – a jobbhátvéd is végső nyughelyére került. Az Aranycsapat immár nem a velünk élő történelem. Végérvényesen a múlt legendája lett. Amelyet mindenkinek, aki szereti a magyar futballt, ameddig csak teheti, ápolnia kell. 
54ANG_magyar csapatTizenegy legenda, akiket megismert a nagyvilág 

A legendás tizenegy, amelynek névsorát minden futballrajongónak illendő egy szuszra fújni. Pályafutásuk felidézésével tisztelgünk előttük. 

GROSICS GYULA 

Dorog, 1926. február 4.–2014. június 13.
Eredeti neve: Grosits Gyula. Beceneve: Fekete Párduc. 
Klubjai: Dorogi AC (1938–47), MATEOSZ Munkás SE (1947–50), Teherfuvar (1950. március–július), Bp. Honvéd (1950–55), Tatabánya (1956–63). 
Sikerei: háromszoros bajnok (1950, 1952, 1954), KK-győztes (1960), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958, 1962), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952), Balkán Kupa-győztes (1947). 
Válogatottsága: 86/0 (1947. augusztus 20.–1962. október 14.)

Játékstílusa alapján a „negyedik hátvédnek” nevezték. Az IFFHS, a futball történetével és statisztikáival foglalkozó világszervezet a XX. század 9. legjobb kapusának választotta. 1957-ben, 1959-ben és 1961-ben is kapott szavazatot a France Football Aranylabda-szavazásán. Nevét viseli a tatabányai stadion, az újbudai, Bikszádi úti Általános Iskola és Gyulán a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó-Akadémia. 

BUZÁNSZKY JENŐ 

Újdombóvár, 1925. május 4.– Esztergom, 2015. január 11.
Becenevei: Kazal, Parasztbányász. 
Klubjai: Dombóvári Vasutas (1938–46), Pécsi VSK (1946–47), Dorogi AC (Dorogi Tárna, Dorogi Bányász (1947–59). 
Sikerei: vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953). 
Válogatottsága: 49/0 (1950. november 12.–1956. július 15.)

Az Aranycsapat alaptizenegyének egyetlen, vidéki klubból beválogatott tagja katonai szolgálata alatt a Budapest Őrzászlóalj együttesében a Rákosi Kupának nevezett hadsereg bajnokság mérkőzésein csatárként rendszeresen 6-8 gólt lőtt meccsenként (1949–52). 2010. május 4. óta a nevét viseli a dorogi pálya, valamint évről évre megrendezik Debrecenben a róla elnevezett kupasorozatot. 

LÓRÁNT GYULA 

Kőszeg, 1923. február 6. – Szaloniki, 1981. május 31.
Eredeti neve: Lipovics Gyula. Beceneve: Lóri. 
Klubjai: Kőszegi SE (1939–41), Szombathelyi FC (1942–43), Nagyváradi AC (1943–44), Nemzeti Vasas (1944. október–december), Nagyváradi Szabadság (1945–46), IT Arad (1946–47), Vasas (1947–50), Bp. Honvéd (1951–55), Bp. Spartacus (1956), Váci Vasas (1957–58). 
Sikerei: négyszeres magyar bajnok (1944, 1952, 1954, 1955), vb-ezüstérmes (1954), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952). 
Válogatottsága: 37/0 (1948. október 24.–1955. május 15.)

Az Aranycsapat egyik legsokoldalúbb játékosa a NAC-ban még jobbszélsőként nyerte első bajnoki címét. 2011-ben hazahozták hamvait a németországi Erlingenből, s Kőszegen újratemették. Az egykori középhátvéd nevét viseli szülővárosa, Kőszeg sporttelepe. 

LANTOS MIHÁLY 

Kőbánya, 1928. szeptember 29. – Budapest, 1989. december 31.
Eredeti neve: Lendenmayer Mihály. Beceneve: Miska. 
Klubjai: MÁVAG SK (1941–43), BVSC (MÁV Konzum Előre, Bp. Vasutas Előre SC 1943–47), MTK (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó 1948–61). 
Sikerei: háromszoros bajnok (1951, 1953, 1958), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953). 
Válogatottsága: 53/5 (1949. július 10.–1956. június 9.)

A kiváló rúgótechnikájú balhátvéd a válogatottban öt gólt szerzett, mindegyiket jobb lábbal! Az MTK többször is átnevezett alakulatában a bajnoki aranyak mellé hét (!) ezüstöt szerzett. Az MTK – még korábban a Bp. Vörös Meteor – sporttelepe a legendás balhátvéd nevét kapta. A létesítményben 2009 májusa óta emléktábla őrzi az emlékét. 

BOZSIK JÓZSEF 

Kispest, 1925. november 28.–Budapest, 1978. május 31.
Beceneve: Cucu. 
Klubja: Kispesti AC (Bp. Honvéd 1938–62). 
Sikerei: ötszörös bajnok (1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), a Balkán Kupa-győztese (1947). 
Válogatottsága: 101/11 (1947. augusztus 17.–1962. április 18.)

A legtöbbszörös magyar válogatott, a valaha élt legpompázatosabb irányító. Testvére, Bozsik I István a KAC élvonalbeli kapusa volt a negyvenes években. Fia, Bozsik Péter edzőként bajnoki címet nyert. Övék az egyetlen apa-fiú pár, akinek mindkét tagja volt magyar szövetségi kapitány. A kiváló jobbfedezet volt az első a csapat tagjai közül, akinek nevét stadion viselte. A kispesti pályát, hajdani klubsikereinek egyik legfontosabb színterét a nyolcvanas évek közepén Bozsik Józsefről nevezték el. Egykori általános iskolájában, a Szegfű utcaiban Puskás Ferenccel közös emléktábla hirdeti büszkén, egykoron mindketten a „suli” tanulói voltak. 

ZAKARIÁS JÓZSEF 

Budafok, 1924. március 5.–Budapest, 1971. november 22.
Beceneve: Zaki. 
Klubjai: Budafoki MTE (1936–41), Kábelgyár SC (1941–44), Gamma FC (Budai Barátság SE, Budai MSE 1944–46), MATEOSZ Munkás SE (Teherfuvar SE, Bp. Előre 1946–1950 ősz), Bp. Bástya (Bp. Vörös Lobogó 1951–56), Egyetértés SE (1957– 58). 
Sikerei: kétszeres bajnok (1951, 1953), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952), Balkán Kupa-győztes (1947), a főiskolai vb győztese (1951). 
Válogatottsága: 35/0 (1947. augusztus 20.–1954. július 4.) 

Az Aranycsapat „szürke eminenciásának” nevezték, de sokkal jobban tudott futballozni annál, amelyet a minősítés takar. Az elveszített világbajnoki döntő volt az utolsó mérkőzése a válogatottban. A Zakariás III futballistanév utal rá, a Budafoki MTE-ben futballozó öt fivér közül ő volt a harmadik. Az alaptizenegy elsőnek az égbe költözött játékosa budafoki illetőségű volt. Egy ottani utca viseli a nevét. 

BUDAI II LÁSZLÓ 

Rákospalota, 1928. július 19.–Budapest, 1983. július 2.
Eredeti neve: Bednarik László. Beceneve: Púpos. 
Klubjai: BRSC (1942–47), Hutter Olaj SE (1947–48), Ferencvárosi TC (ÉDOSZ 1948–50), Bp. Honvéd (1950–61). 
Sikerei: ötszörös bajnok (1949, 1950, 1952, 1954, 1955), KK-győztes (1959), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952). 
Válogatottsága: 39/10 (1949. május 8.–1959. május 1.)

Az Aranycsapat jobbszélsője játékának fő értékeként elsősorban remek beadásait, s Kocsis Sándorral való tökéletes összeszokottságát emlegetik. Rákospalotán stadiont neveztek el a kerület szülöttéről, 1991 óta emléktábla is őrzi az emlékét a pályánál. 

KOCSIS SÁNDOR 

Budapest, 1929. szeptember 21.–Barcelona, 1979. július 22.
Becenevei: Kocka, Aranyfej. 
Klubjai: Kőbányai TC (1943–44), Ferencvárosi TC (ÉDOSZ 1945–50), Bp. Honvéd (1950–57), Young Fellows Zürich (1957–58), FC Barcelona (1958–65). 
Sikerei: ötszörös magyar bajnok (1949, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), kétszeres spanyol bajnok (1959, 1960), a Spanyol Kupa győztese (1959, 1963), BEK-döntős (1961), VVK-győztes (1960), VVK-döntős (1962), vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), háromszoros magyar gólkirály (1951, 1952, 1954), vb-gólkirály (1954). 
Válogatottsága: 68/75 (1948. június 6.–1956. október 14).

Az Aranycsapat legfiatalabb sztárja az ötvenes években mind a bajnokságban, mind a válogatottban több gólt szerzett még Puskás Ferencnél is. Az 1954-es vb gólkirálya a svájci tornán minden mérkőzésen szerzett gólt – a döntőt kivéve. Minden idők egyik legjobban fejelő csatára. 1956-ban és 1957-ben is kapott voksot az európai Aranylabda-szavazáson. 2012-ben hamvait hazahozták, újratemették. Budapest díszpolgára lett, fia, ifjabb Kocsis Sándor tervbe vette, hogy majdan egy labdarúgó akadémia is viseli az 1954-es világbajnokság gólkirályának a nevét. Ám ez egyelőre még csak terv. 

HIDEGKUTI NÁNDOR 

Budapest, 1922. március 3.–Budapest, 2002. február 14.
Beceneve: Öreg. 
Klubjai: Újlaki FC (1934–39), Gázművek (1939–43), Elektromos (1943–45), Herminamezei AC (1945–46), MTK (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó 1946–1958). 
Sikerei: háromszoros bajnok (1951, 1953, 1958), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), a Balkán Kupa-győztese (1947). 
Válogatottsága: 69/39 (1945. szeptember 30.–1958. június 14.) 

Az Aranycsapatban eleinte több csatárposzton is játszott, majd a hátravont középcsatár poszt tökéletesítőjeként vált kihagyhatatlanná. Élete egyik legjobb játékát az 1953-as londoni „6:3”-on nyújtotta. Az MTK pályáját 2002. február 14., a nagyszerű középcsatár halála napja óta Hidegkuti Nándor Stadionnak hívják. Az egyesület 2013. november 16-án ünnepelte alapításának 125. évfordulóját, november 9-én, az MTK–Honvéd bajnoki találkozó előtt ennek tiszteletére a pályán belül felavatták az „Öreg” mellszobrát. 

PUSKÁS FERENC 

Zugló, 1927. április 1.–Budapest, 2006. november 17.
Eredeti neve: Purczeld Ferenc. Becenevei: Öcsi, Sváb, Száguldó Örnagy, Pancho. 
Klubjai: Kispest FC (Kispesti AC, Bp. Honvéd 1937–57), Real Madrid (1958–66). 
Sikerei: ötszörös magyar bajnok (1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), ötszörös spanyol bajnok (1961, 1962, 1963, 1964, 1965), Spanyol Kupa-győztes (1962), háromszoros BEK-győztes (1959, 1960, 1966), kétszeres BEK-döntős (1962, 1964), Világkupa-győztes (1961), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1962), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952), Balkán Kupa-győztes (1947), négyszeres magyar gólkirály (1948, 1950, 1950 ősz, 1953), négyszeres spanyol gólkirály (1960, 1961, 1963, 1964) ), világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965). 
Válogatottsága: magyar 85/84 (1945. augusztus 20.–1956. október 14.), spanyol 4/0 (1961. november 12.–1962. június 6.).

Minden idők legjobb magyar játékosa, akit az UEFA 2004-ben az előző 50 év legjobb magyarjának voksolt. Tétmérkőzéseken mindent egybevetve 533-szor játszott és 511 gólt ért el, ezzel a XX. század gólkirálya. Az Aranylabda-szavazáson 1956-ban 4., 1959-ben 7., 1960-ban 2., 1961-ben 5., 1965-ben 13. volt. Nevét viseli a legnagyobb magyar aréna, az egykori Népstadion. Orbán Viktor miniszterelnök – akkor még ellenzéki politikus – 2005-ben megalapította a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát. A legendás kapitány nevét viseli a FIFA nagy presztízsű díja, amelyet minden évben az esztendő legszebbnek választott góljának szerzője kap meg. Puskás Ferenc mellszobra Kispesten, egész alapos szobra Óbudán áll, s 2013. november 16. óta Szentesen is látható Puskás-szobor. A Real Madrid edzőközpontjában 2013. október 24-én avatták fel „Pancho” mellszobrát. Emlékét a Bozsik Stadionban is őrzi emléktábla. 

CZIBOR ZOLTÁN 

Kaposvár, 1929. augusztus 23.–Győr, 1997. szeptember 1.
Becenevei: Bolond, Rongylábú. 
Klubjai: Komáromi AC (1942–45), Komáromi MÁV-AC (1945–48), FTC (ÉDOSZ 1948–50), Csepeli Vasas (1951–52), Bp. Honvéd (1953–57), FC Barcelona (1958–61), Español (1961–62), FK Austria Wien (1962 ősz), Primo Hamilton FC (1963). 
Sikerei: háromszoros magyar bajnok (1949, 1954, 1955), kétszeres spanyol bajnok (1959, 1960), Spanyol Kupa-győztes (1959), VVK-győztes (1960), BEK-döntős (1961), vb-züstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953). 
Válogatottsága: 43/17 (1949. május 8.–1956. október 14.) 

A zseniális és öntörvényű balszélső számára a Wankdorf-stadion elátkozott helyszín maradt. A vb- és a BEK-döntőben is szerzett ott gólt, de mind a kettőt elveszítette a csapatával 3:2-re. Nála gyakrabban senki sem változtatta a helyét a pályán az Aranycsapat tagjai közül. Sportneve Czibor III volt. Komáromban a városi sporttelep a nevét viseli. A helyi Klapka György Múzeumban emlékszobában láthatóak tárgyi emlékei.

2015. január 13., kedd

Volt egyszer egy Aranycsapat

Buzánszky Jenő halálával immáron senki sincs közöttünk közülük – emlékezzünk minden idők legnagyobb magyar együttesére.

Az Évszázad mérkőzése, az olaszok római kiütése, egy svédek és egy osztrákok elleni barátságos találkozó. Ez az a négy mérkőzés, amelyen a magyar labdarúgó-válogatott abban az összeállításban szerepelt, amit később Aranycsapatként ismert és emlegetett a világ. Mindössze négy meccs – de a csapat legendája ennél sokkal többet foglal magába.

Aranycsapat
Puskás vezetésével a pályán az Aranycsapat
Az 1950. május 14. és 1954. július 4. között veretlen magyar válogatott Sebes Gusztáv irányításával új alapokra helyezte az egyetemes futballt. Ma is igazodási pont, külön fejezet a sportág evolúciójában ez a válogatott, nincs olyan szakember a világon, aki ne említené meg őket, ha a futball fejlődéséről beszél.

A csapatot, amely mindent megnyert, hogy aztán a legfontosabb meccsét elveszítse. A csapatot, amelyben nem volt gyenge pont, volt ellenben legalább hét világklasszis, köztük négy igazi zseni. A csapatot, amelynek az összeállítását kívülről tudja (tudta?) minden magyar sportbarát. Azt az összeállítást, amelyben 1953 novemberében 6-3-ra legyőzték Angliát a Wembley-ben. A játékosok sorsát később nem csak a sport, a történelem is meghatározta. Volt, aki haza sem tért haláláig Magyarországra, de olyan is, aki állami kitüntetéseket kapott.


Egy csapat, amelyik immáron örökre a futballmesék legendája. Buzánszky Jenő távozott utolsónak közülük, nem sokkal kilencvenedik születésnapja előtt. A Rangadó.hu a klasszikus Aranycsapat-felállás szerint tiszteleg az egykori klasszisok előtt – haláluk sorrendjében sorba állítva a magyar futball halhatatlanjait.

Zakariás József (1924-1971) – a balfedezet. Ő élt a legkevesebbet az Aranycsapat játékosai közül. 47 évesen hunyt el Budapesten. Mindhárom emblematikus mérkőzésen (olimpiai döntő, londoni 6-3, berni vébédöntő) a pályán volt – az egyetlen tagja a csapatnak, aki Bern után nem lett többé válogatott. Harmincötször játszott a nemzeti csapatban.

Bozsik József (1925-1978) – a jobbfedezet. Az Aranycsapat szíve, motorja, zseniális irányító, kora egyik legnagyobb futballistája. 101-szeres válogatott, rajta kívül magyar férfi futballista nem érte el a száz válogatottságot. Puskással közismert volt gyerekkori barátságuk, olykor rivalizálásuk, a grundon felnőve az ösztönös zsenialitás és a tudatos klasszis megoldások ötvöződtek a játékában. A Honvédon kívül nem játszott más csapatban, nevét a kispesti stadion őrzi. Ült szövetségi kapitányként a válogatott kispadján, igaz, csak egyetlen mérkőzésen. Gólt lőtt az Évszázad mérkőzésén. Az 1978-as argentínai világbajnokság első magyar mérkőzése előtt hunyt el, emlékére a házigazda argentinok ellen gyászkarszalaggal futballozott a 12 év után résztvevő magyar válogatott.

Aranycsapat
A londoni 6:3 után
Kocsis Sándor (1929-1979) – a jobbösszekötő. Ő is szívszorítóan keveset, ötven évet sem élt. Az Aranycsapat egyik zsenije, a világ valaha volt egyik legjobban fejelő játékosa. Magyar és spanyol bajnok is volt, háromszoros magyar gólkirály. A Barcelonával BEK-döntőben is játszott. Az 1954-es világbajnokság gólkirálya, 11 találattal. A válogatottban is elképesztő a hatékonysága, 68 mérkőzésen 75 gólt szerzett. Néhány hónappal ötvenedik születésnapja előtt kizuhant egy barcelonai kórház negyedik emeletéről, súlyos betegen.

Lóránt Gyula(1923-1981) – a középhátvéd. Vidékről indulva lett a világ egyik legjobb védője, sziklakeménységű, remek rúgótechnikájú klasszis. Harminchétszer húzhatta fel a válogatott mezét. Az Aranycsapat játékosai közül ő lett edzőként az egyik legsikeresebb. Idehaza csak a Honvédot és a Debrecent edzette, Németországban viszont nyolc különböző klub, a többi között a Bayern München vezetőedzője is volt. Legnagyobb sikere és halála is a görög PAOK csapatához kötődik: 1976-ban bajnoki címet nyert velük, 1981-ben pedig a kispadon ülve, szívroham következtében halt meg.

Budai II László (1928-1983) – a jobbszélső. A klasszikus Aranycsapatból ő az egyetlen, aki nem lépett pályára a berni vébédöntőben. Klubcsapatban csak a Ferencvárosban és a Honvédban játszott, mindkettővel nyert bajnoki címet, összesen ötször. Kocsissal remekül megértették egymást a pályán, rengeteg gólt készített elő. 1950-ben a lengyelek elleni barátságos meccsen viszont nem előkészítőként csillogott: négy gólt szerzett az öt magyar találatból. 39-szer volt válogatott, a rákospalotai stadion az ő nevét viseli. Az 54-es világbajnokságon csak két meccsen, Korea és Uruguay ellen játszott, a döntőn Tóth Mihály helyettesítette.

Lantos Mihály (1928-1989) – a balhátvéd. 53 válogatott meccsén hátvéd létére öt gólt is szerzett, kettőt a svájci világbajnokságon (a brazilok elleni negyeddöntőben is betalált, tizenegyesből). Az MTK-n kívül nem játszott más klubban a hatalmas lövőerejű védő, aki később edzőként is sikeresnek számított. A Videoton és a ZTE kispadján is ült.

Czibor Zoltán (1929-1997) – a balszélső. Komáromból indulva lett a Fradi legendája, bár neki is át kellett mennie parancsra a Honvédba játszani. 43-szor szerepelt a válogatottban, gyors, remekül cselező szélső volt, igazi „bolond”, nem véletlenül volt ez a beceneve. Olimpiai és világbajnoki döntőn is gólt szerzett, összesen 17-szer talált be a válogatott játékosaként. 1956 után külföldön maradt, Kocsissal együtt játszott a Barcelona egyik aranycsapatában, amellyel hat év után nyerték meg a spanyol bajnokságot 1959-ben. Játszott BEK-döntőben is 1961-ben, Kocsissal együtt: ugyanabban a berni stadionban, ahol az Aranycsapat elvesztette a vébédöntőt – ők is vesztettek a Benfica ellen.

Hidegkuti Nándor (1922-2002) – a középcsatár. Az Aranycsapat egyik legnagyobb csillaga, minden idők egyik legjobb magyar csatára, aki saját posztján forradalmasította a futballt, a hátravont csatár játékával, a mai hamis kilences előfutáraként. A csapat játékának egyik legmeghatározóbb alakja volt. Az MTK-ban töltötte pályafutása legfontosabb részét, a Hungária körúti stadion az ő nevét viseli. 69 mérkőzésen játszott a nemzeti csapatban, 39 góljából hármat az Évszázad mérkőzésén szerzett Anglia ellen. Ezen kívül még két további mesterhármasa is volt a válogatottban. Edzőként Firenzében és Győrben is legenda lett, a toszkán klubbal Olasz Kupát és KEK-et nyert, az ETO-val – második vidéki csapatként – magyar bajnok. Tizenkét évig dolgozott Egyiptomban.

Aranycsapat
A berni döntő és Puskás
Puskás Ferenc (1927-2006) – a balösszekötő. A ma már nem létező poszt univerzális világklasszisa, az Aranycsapat és a magyar futball emblematikus alakja, minden idők egyik legnagyobb labdarúgója. A Honvéd és a Real Madrid legendája, két ország csapatával is járt világbajnokságon. A futballtörténelem egyik leghatékonyabb góllövője volt, a Honvédban 349 meccsen 358 gólt szerzett, a válogatottban 85 meccsen 84-szer talált a kapuba. A helsinki olimpia és a svájci világbajnokság fináléjában is gólt lőtt. 1956 után 25 évig nem tért haza, itthon sokáig a nevét sem lehetett leírni, miközben a Real Madridban, túl a harmincon, új karriert kezdett. Ötször volt magyar, hatszor spanyol bajnok, a BEK-et háromszor nyerte meg a madridiakkal, máig az egyetlen futballista, aki BEK-döntőn négy gólt szerzett (1960). Volt gólkirály itthon, Spanyolországban és a BEK-ben is. Edzőként is legendás lett, a Panathinaikosz csapatát elvezette a legrangosabb európai kupa döntőjébe (1971). Ausztráliában is edzősködött, 1981-ben tért haza Magyarországra. 1993-ban néhány mérkőzésen ült a magyar válogatott kispadján. Mindent, ami a magyar futballal kapcsolatban felmerül a világban, gyakorlatilag az ő nevéhez kötnek, Puskás nem csak extraklasszis labdarúgó volt, de jelenség és egy dicsőséges (futball)korszak szimbóluma – a mai napig.

Grosics Gyula (1926-2014) – a kapus. Dorogi születésű, később a Tatabányához kötődött, de az Aranycsapatba a MATEOSZ-ból, majd a Honvédból került be. A Fekete Párduc posztján a világ egyik legjobbja volt, és mivel több csapattársával ellentétben nem disszidált 1956 után, sokáig maradt a válogatott kapusa. Három világbajnokságon szerepelt, egyedüliként az Aranycsapat játékosai közül. Összesen 86-szor játszott a válogatottban. Tizenöt éven át volt a nemzeti csapat kapusa! 2008 márciusában a Ferencváros szimbolikus gesztussal leigazolta az akkor 82 esztendős legendát, a Sheffield United elleni barátságos mérkőzésen egy percre beállt a kapuba.

Buzánszky Jenő (1925-2015) – a jobbhátvéd. Az egyetlen játékos, aki vidéki klubból került be az Aranycsapatba, a Dorog legendája. Egy év kivételével egész pályafutását a Dorogi Bányászban töltötte, innen lett stabil válogatott, 1950-ben debütált és hat év alatt 49 mérkőzésen lépett pályára a csapatban. Az Aranycsapat utolsóként távozott klasszisa idős korában igazi futballnagykövet volt, soha nem mondott nemet, ha valahova hívták, gyerekekkel ugyanolyan szívesen beszélgetett a fociról, mint újságírókkal. A Nemzet Sportolójaként hunyt el, örökre lezárva az Aranycsapat földi fejezetét.

És a legendás felállás: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai II, Hidegkuti, Kocsis, Puskás, Czibor.

Örökre velünk maradnak.

2015. január 11., vasárnap

Elhunyt Buzánszky Jenő

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 90. évében elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat jobbhátvédje, olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó. Halálával a legendás Aranycsapat klasszikus felállásának összes tagja távozott az élők sorából. A Buzánszky Jenőt a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti.


Buzánszky Jenő 1925. május 4-én Újdombóváron született, a Dombóvári Vasutas (1938–46), a Pécsi VSK (1946–47), majd a Dorogi AC (Dorogi Tárna, Dorogi Bányász (1947–59) játékosa volt. Részese volt az Aranycsapat időszakában minden nagy sikernek, olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), világbajnoki ezüstérmes (1954). 1950. november 12. és 1956. július 15. között 49-szer játszott a magyar válogatottban. Ő volt az Aranycsapat alaptizenegyének egyetlen, vidéki klubból beválogatott tagja, sőt világszerte az egyik leghíresebb magyar futballista, ha azt vesszük, hányan fújták (s talán a fiatalok közül is még hányan fújják) kívülről: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.

Buzánszky Jenő pályafutása azonban ennél is sokkal hosszabb passzus a magyar futballtörténelemben. Bár egyetlen gólt sem lőtt a válogatottban, nagyon értett a gólszerzéshez is, katonai szolgálata alatt a Budapest Őrzászlóalj együttesében a Rákosi Kupának nevezett hadsereg bajnokság mérkőzésein csatárként rendszeresen 6-8 gólt lőtt meccsenként (1949–52). Nem csoda, a negyvenes években a pécsi vasutasklubban még centert játszott, az MTK egykori legendás balszélsője, az akkoriban hosszú kalandozás után hazavetődött Szabó „Petár” kezei alatt. A mester faragott a kiváló középcsatárból még kiválóbb jobbhátvédet. Szabó Péter aztán elment Dorogra edzőnek, de ott sem feledkezett meg egyik kedvenc, s feltétlenül legtehetségesebb játékosáról. Az ő hívására lett Buzánszky Jenő dorogi játékos. S aztán már az is maradt, egész pályafutása során.

22 Magyar-Szovjet 1-1Az Aranycsapat legendás jobbhátvédje attól kezdve soha nem váltott klubot – de nem jelenti ez azt, hogy ne viselte volna más klub mezét. A Fradi, immár újra zöld-fehérben, 1956 decemberében jugoszláviai túrára ment. Három dorogi, Ilku, Varga és Buzánszky Jenő (és a diósgyőri Szigeti) kölcsönjátékosként vett részt a túrán, az Aranycsapat jobbhátvédjének négy Fradi-mérkőzés is gazdagította parádés pályafutását.

A visszavonulása után 1961 és 1972 között edzőként dolgozott, a Dorog mellett irányította az Esztergomi Vasas és a Fősped Szállítók csapatát is. Aktívan építette az Aranycsapat legendáját, élménybeszámolókra, filmvetítésekre járt. 1985–1993 között a Komáromi illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség elnökhelyettese, 1993-97 között elnök. 1993-tól kezdve az MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás-bizottság elnökhelyettese. A Debreceni Egyetemen a kétezres évek eleje óta rendeznek a tiszteletére labdarúgókupát, Pécsett pedig a Leőwey Klára Gimnáziumban 2013-ban már hatodszor volt sikere az Aranycsapat korábbi játékosáról elnevezett kupának az iskola végzősei között. 2011 óta minden évben megmérkőznek a trófeáért Pécs meghívott középiskolái is. Ezeken az eseményeken Buzánszky Jenő is rendszeresen részt vett. A dorogi stadion 2010 májusa óta a nevét viseli. 2011. április 26-án a tavaly elhunyt Grosics Gyulával együtt átvehette a Nemzet Sportolója elismerést. Buzánszky Jenő vasárnapi haláláról fia tájékoztatta a FourFourTwo.hu-t.

A legendás labdarúgó halálával pótolhatatlan veszteség érte nemcsak a magyar, hanem az egyetemes labdarúgást is. A Buzánszky Jenőt a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti.

2015. január 9., péntek

Eden Hazard - A belga titán álmai kék mezében

A Chelsea-ben mindenki róla áradozik, többen azt mondják, ő a kékek Messije - ezzel szemben ő még közel sem tartja magát ilyen sokra.

Egészen sajátos módon dönti el, jól sikerült-e számára egy meccs vagy sem. Kifejezetten örül Diego Costa és Cesc Fabregas érkezésének, mert rengeteg tehertől szabadították meg. Olyannyira jól érzi magát Londonban, hogy jelenleg NINCS AZ A PÉNZ, amiért elhagyná a Chelsea-t.

- Ebben a szezonban, mintha sokkal jobban játszanál, mint tavaly.
- Örülök, ha mások is így látják. Én azt a célt tűztem ki magam elé, hogy az idei összes mérkőzésen pályára lépjek. Ez azért is jó, mert José Mourinho is csupán ennyit vár el tőlem. Azt mondta, tudja, mire vagyok képes, s neki arra van szüksége, amit eddig látott.

- A Chelsea játéka viszont Fabregas és Diego Costa érkezésével már másról szól. Számodra jelentett a két új csapattárs bármiféle változást?
- Tény, hogy más, mint tavaly, sokkal több szabadságom van a pályán. Az előző idényben egyáltalán nem volt ritka, hogy kettő, esetleg három játékos állítottak rám az ellenfelek, most viszont sokkal könnyebb dolgom van, ugyanis a két spanyolra is figyelniük kell. Ha megteszik, az nekem jó, ha nem, az pedig a csapatnak - nem jöhetünk ki rosszul ebből.

- Kívülről viszonylag egyszerű eldönteni, hogy egy futballistának egy adott mérkőzés jól vagy rosszul sikerült. Te hogy mérlegelsz magadban a lefújás után?
- Én akkor tudom, hogy jó meccset játszottam, ha mondjuk tízszer szabálytalankodnak ellenem. Akkor tudom, hogy elememben vagyok, ez ugyanis azt jelenti, hogy legalább tíz párharcot megnyertem, a védők pedig már csak menteni próbálták a menthetőt.

- Az előző Premier League-kiírásban te voltál az, aki ellen a legtöbbet szabálytalankodtak.
- Igen, én is láttam a statisztikákat, és örülök is neki. Ilyenkor adódik a lehetőség a csapat előtt egy szabadrúgással, vagy tizenegyessel. A futball pedig a játék szintjén ezekről az apró lehetőségekről szól, egy játékosnak ezeket kell tudnia megteremteni vagy épp kihasználni, a gól ebből születik. Persze én is szeretnék minél több gólt rúgni vagy gólpasszt adni, de nem ez az elsődleges célom, erre ott vannak a csapattársaim, mindenki a játék más és más elemében jó.

- Említetted, hogy Mourinho azt mondta, semmi extrát nem vár el tőled, csak hozd azt, amiben jó vagy. Ennyire jó a viszonyotok, vagy ő minden játékosában ennyire bízik?
- Erre is jó példa az előző idény, akkor csiszolódtunk össze. Nem úgy ment a játék, ahogy terveztem, és José nagyon sokat beszélt velem erről. Rávilágított a hibáimra, és ezalatt az idő alatt mondhatni össze is barátkoztunk. Nem csupán játékos-menedzser viszonyban állunk, nem is pusztán futballról szoktunk beszélni egymással, és ez megerősítette az önbizalmamat. Nagyon jó az ő keze alatt játszani. Korábbi játékosaitól olvastam nyilatkozatokat, amelyben méltatták Mourinhót, de most már személyesen is megtapasztaltam, hogy milyen az, ha ő az edződ.

- A nyári vb után azt lehetett olvasni, hogy a Paris Saint-Germain óriási összeget kínált érted, majd ezeket a híreket felváltották José Mourinho szavai, melyek szerint hosszú időre elkötelezed magad Londonban. Te milyen hosszan tervezel a Stamford Bridge-en?
- Nos, a világ egyik legjobb klubjában vagyok, úgy érzem, nagyon erős csapatunk van, és a srácokkal bármelyik serleget képesek vagyunk elhódítani. Semmi okom nincs távozni, vagy akár csak gondolatban sem kell más csapatot keresnem. Minden tiszteletem a francia bajnoké, hiszen én is megnyertem korábban a Ligue 1-t a Lille játékosként. Nagyszerű futballistáik vannak, a csapatuk tényleg iszonyatosan erős, de a Chelsea sokkal több BL-tapasztalattal rendelkezik, és jó néhány poszton hosszabb a kispad a Stamford Bridge-en, mint a Parc des Princes-ben.

- A jövőddel kapcsolatban nemcsak az került terítékre a sajtóban, hogy vajon melyik klubban folytatod, azt is sokan feszegetik, hogy egy napon utoléred Cristiano Ronaldót vagy Lionel Messit - szerinted hol tartasz 23 évesen?
- Én nem vagyok sem Messi, sem Ronaldo, ők valamelyik másik bolygón születtek. Ha hozzájuk hasonlóan jó akarok lenni, akkor rengeteget kell dolgoznom mindennap még nagyon hosszú éveken keresztül, és akkor sem biztos, hogy sikerül valamikor is utolérnem őket. Nem is célom, hogy olyan legyek, mint ők, hogy ugyanúgy negyven-ötven gólt rúgjak egy szezonban, mint ők ketten. Én a saját magam módján szeretnék a legjobbak egyikévé válni. Egyébként nekik sem sikerült volna ez önerőből, egyedül senkiből nem lesz klasszis futballista. Ahhoz, hogy a legjobb legyél, a legjobb csapatok valamelyikében kell játszanod. Úgy érzem, ezt a Chelsea-nél megkapom, ezért vagyok itt és ezért maradok.

- Akkor tehát a Real Madrid sem érdekel...
- Nem.

- Pedig állítólag azt nyilatkoztad, hogy a Real Madrid kedvéért elhagynád a Chelsea-t.
- Ilyent sohasem mondtam. Még csak azt sem, hogy ha valaha is eligazolok innen, akkor a következő klubom a Real Madrid lehet. Mi okom lenne rá, ha egyszer álmaim klubjában játszhatom?  

A kritikus

  1. "Hazard egyre jobb játékossá válik. 17 évesen került a Lille-hez, az ott eltöltött két szezonja során is a francia élvonal egyik legjobb játékosa volt, most, 23 évesen pedig a Chelsea meghatározó futballistája. Ez mind igaz, ugyanakkor sokkal több gólt kell rúgnia."
  2. "Néha feleslegesen trükközik. A Wales elleni Európa-bajnoki selejtezőn csak középre kellett volna passzolnia a csapattársához, Christian Bentekéhez, ő ehelyett rabonával kapura lőtte a labdát. Szép mozdulat volt, bevallom, nekem is tetszett, de a válogatottban nincs helye a felesleges látványelemeknek, azok nem mehetnek a hatékonyság rovására."
Marc Wilmots,
a belga válogatott szövetségi kapitánya